A Nemzeti Konzultcáiós kérdőívek eredményeiről beszélt Orbán Viktor tegnap este a Magyar Televízióban. A miniszterelnök Az Este című műsorban arra hívta fel a figyelmet, a következő években szeretne energiát fordítani arra, hogy meggyőzze az embereket arról, vegyék elő újra a gyermekek után járó szavazati jog kérdését, és fontolják meg. – „Fáj a szívem azért, hogy az emberek végül kidobták a családi szavazati jog lehetőségét.” – mondta a miniszterelnök.

Szólt arról, hogy az idei év első felében ugyan magasabb hiányszámokkal kell számolni, ám ezt a második félév korrigálni fogja. Orbán Viktor a műsorban hangsúlyozta, a gyermekek után járó választójog lehetőségéről szóló passzust a konzultáció válaszai alapján ki kell venni a kormánypártok alaptörvény-javaslatából, ő azonban – mint fogalmazott – nem akarja „ezt a harcot feladni végleg”, és a következő években szeretne energiát fordítani arra, hogy meggyőzze az embereket arról, vegyék elő újra ezt a kérdést, és fontolják meg. Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság költségvetési és adókérdésekben akkor dönthetne ismét teljes körűen, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, a kormányfő azt mondta: ahhoz, hogy minden évben csökkenteni lehessen az államadósságot, nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatni, „és minden olyan jogvita, ami arról szól, hogy egy-egy intézkedés alkotmányos-e vagy sem (…), rontja Magyarországnak azt a képességét, hogy egy belátható időhatárig eljusson oda, hogy a mostani 82-83 százalékról az államadósság mértéke az 50 százalékig csökkenjen”. A tényleges életfogytiglanig tartó szabadságvesztés alkotmányosságáról szólva úgy fogalmazott: az emberek elsöprő többsége szeretné, ami azt jelenti, hogy az emberekben erősen él a rend iránti vágy. Megjegyezte, szerinte a büntetés súlyának igenis van visszatartó ereje. Kitért arra is, hogy „azért nem szerepelt a halálbüntetés, amit többen kértek egyébként a kérdőíveken, a feltett kérdések között, mert az Európai Unióhoz való csatlakozással mi lemondtunk a halálbüntetés bevezetésének lehetőségéről. Egyébként ez a kérdés is élő kérdés, és izgatja a magyar közvéleményt”. Az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog alkotmányos rangra emelését Orbán Viktor áttörésnek nevezte. Arra a felvetésre, hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd, közölte: ezeket a kérdéseket meg kell vitatni, és a büntető törvénykönyvben (Btk.) kell végigvezetni. Reményei szerint 2012. január 1-jére a Btk. választ tud adni a felmerülő kérdésekre. Hozzáfűzte, fegyvertartás ügyében ő „mértéktartóbb” lenne. A miniszterelnök szólt a parlamenti bizottságoktól való távolmaradásról is, amely szankcionálható lesz. A nemzeti konzultáció ezzel kapcsolatos eredményéből megítélése szerint a jogegyenlőség elve iránti társadalmi igény olvasható ki. A termőföld, a víz és az erdő különös alkotmányos védelméről azt mondta: ez természeti és magyartulajdon-védelmet egyaránt jelent. A vízről szólva megjegyezte: szeretnének garanciát adni arra, hogy a víz és a víz feletti rendelkezés joga is átlátható legyen, és nem kerülhet ki az állam ellenőrzése alól a vízgazdálkodás feletti ellenőrzés. „Szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba a külföldi tulajdonosokkal” – fogalmazott. A hamarosan lejáró termőföld-moratóriumot érintően azt mondta: „nekünk nem Brüsszellel kell ez ügyben foglalkoznunk, arra kell magunkat elszánnunk (…), hogy Magyarországon a termőföld (…) a magyarok kezében maradjon. Ehhez persze bonyolult és ravasz jogi megoldások kellenek”. Az új alkotmányról azért nem lesz megerősítő népszavazás – folytatta Orbán Viktor -, mert ő nem a többség, hanem minden ember alkotmányát szeretné látni. Egy népszavazás esetében azonban egy többség áll szemben egy kisebbséggel – fűzte hozzá. A köztelevízió műsorában a kormányfő több gazdasági kérdésre is kitért. A kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban közölte, reális esélyt lát arra, hogy májusban lezárják – mint mondta – a biztatóan álló tárgyalásokat. Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről úgy fogalmazott, „osztunk, szorzunk”, egyelőre a kormány nem tett le erről a szándékáról, „de megfontoltan kell eljárnunk”. Orbán Viktor beszélt a magyar államkötvény-kibocsátásról is, és kifejtette: több mint hárommilliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényt, amelyek tekintélyes része tízéves, de volt harmincéves is, „és megvették Amerikában mindet”. Egy kibocsátás még legalább lesz – tette hozzá. „Azért vettük fel ezt a hitelt, hogy az IMF-nek a lejáró hitelét vissza tudjuk fizetni. (…) De így legalább a pénzügyi függetlenségünket visszanyertük” – emelte ki. A tavalyi államháztartási hiány alakulását illetően azt mondta: a központi költségvetés hiánya jobb lett, az önkormányzatoké viszont rosszabb. Ezért egy új önkormányzati finanszírozási törvényre is szükség van. Az idei hiányról hangsúlyozta: más ütemben mennek ki a kiadások, és jönnek be a bevételek, ezért az első félévben magasabb hiányszámokkal kell számolni, amit a második félév azonban korrigálni fog. A magyar gazdaság a megfelelő irányba indult el – jelentette ki. Az euróövezet országainak és a csatlakozó államok versenyképességi paktumával kapcsolatban rámutatott: ha Magyarország csatlakozott volna, az rövid távon 50 ezer munkahelyet sodort volna veszélybe. Megjegyezte kérdésre azt is, hogy a paksi atomerőmű továbbépítéséről tender fog dönteni, amin mindenki elindulhat.