I. Szent László (1077 – 1095) alakját a magyar történelemben, de kiváltképp a magyar nép életében és a néplélekben, mindig különleges tisztelet, szeretet és legendák övezték. Ennek emlékei máig fennmaradtak. Sok legenda lengte körül a Lovag Királyt. Szántai Lajos művelődéstörténész lesz ma a 360. Hétvezér Est soron következő előadója.

Szántai Lajos előadása: Szent László testamentuma, Magyarország feltámadása




I. SZENT LÁSZLÓ (1077 – 1095) alakját a magyar történelemben, de kiváltképp a magyar nép életében és a néplélekben, mindig különleges tisztelet, szeretet és legendák övezték. Ennek emlékei máig fennmaradtak. Sok legenda lengte körül a Lovag Királyt. Szántai Lajos művelődéstörténész, – aki a 360. Hétvezér Est soron következő előadója, immáron a hetedik alkalommal lesz a vendégünk – arra vállalkozik, hogy megfejtse számunkra ezeket a legendákat, a valós események és fennmaradt ábrázolások, leírások alapján, lefejtse a tévhitet, sok esetben szándékos félre magyarázást és tanítást Szent István király mellett, talán máig hatóan legnagyobb királyunk életértől, tetteiről. Sőt előadásában megvilágítja azt a történelmi környezetet is, amelyben Szent László élt és tetteit végrehajtotta.




Sokan nem értik ma már azt a kifejezést sem, hogy mit jelent az Apostol király fogalom. A római keresztény egyház feje a mindenkori Pápa, Szent Péter- Vikárius Petri – földi helytartója. Ehhez képest a magyar szent korona keresztpántján nyolc apostol van. Szent (I.) László nem tudatta trónra lépését a pápával, amelyre tekintettel a pápa az esztergomi érsek közbenjárását kérte Szent László királyhoz.

Somogyvári Apátság (1091) alapító leveléből: „Az említett igen mély belátású király nem ítélve magát alábbvalónak elődjeinél, azon feltétel alatt és szabadságnak azon örökös jogával alapította ezt az egyházat, hogy annak Apátja Isten és a Szentek után, kinek tiszteletére ajánltatott fel csak Ő reá hallgasson, csak Ő előtte hajoljon meg, s Őt ismerje gyámolának és minden ügyében bírájának. Amint a Királyé ez a monostor, úgy a jóknak közös megegyezéséből, a királyi az a tilalom, hogy halandó ember, – kivéve a királyt – ne merészeljen ítélni az egyház ügyében.” Tehát van magyar egyház! Magyarországon minden föld, minden templom, minden püspökség, minden ispánság, minden vár, minden város, minden falu és mindenki a Szent Korona birtokában van. Teszi pedig a király ezt a kijelentését őseinek jogán és szabadságának jogán, mert említett „mély belátású király” nem ítélve magát alábbvalónak elődjeinél, azaz Magyarországon már egy évszázada a magyar király – elődjeihez hasonlóan – gyakorolja az invesztitúra jogát. Itt nem csak a szuverenitás teljes fenntartásának kimondása nevezetes, hanem igazán történelmivé az teszi – gondoljunk arra, hogy ez ebbe az időbe esik – amikor már szerte a nyugati államokban a pápa gyakorolta az invesztitúrát, s legfőbb egyházi bíráskodásnak a jogát. Gondoljunk arra is, hogy a pápa Szent István intelmeiben sem kerül említésre. Amíg a német-római császár Canossa-járásra kényszerül addig Szent László összehívja a szabolcsi-zsinatot 1092-ben. Ahol egy asztalhoz ülteti a nagy egyház szakadást követően hosszú ideig sikertelenül maradt próbálkozásokat követően először a kelet-római, bizánci ortodox egyház és a nyugati, római egyház képviselőit A magyar Apostol király zsinatot hívhat össze és nem kell hozzá pápai engedély! A kerlési csata (1068) hagyománykörében, amikor a kun elrabol egy szép magyar lányt, Szent László a lányrablót üldözőbe vette, mert azt gondolta, hogy a lány talán a Váradi püspök lánya. Hogy is volt ez? A magyar főpapok családot alapíthattak? Igen. VII Gergely a „pápák pápája” (1025 körül – 1085) tiltotta meg az egyházi méltóságoknak a házasodását. Nálunk még II. Géza király idején is házasodhattak a papok.




Kárpát-medence szerte több száz templomi falfreskó örökítette meg, Szent László alakját és benne ezt a jelenetet. Ezek a falfreskók azonban – melyek többnyire a hét stációt örökítik meg – alapkérdéseket jelenítenek meg, A Szent László-történet megfestése, – bármennyire is hihetetlennek tűnik – tulajdonképpen a Passió . Ezek az ábrázolások Jézus születése előtti szkíta évezredekbe vezetnek – László Gyula szerint is. Ezek alapján fel lehet-e tenni a kérdést, hogy létezett szkíta-kereszténység? Szent István után is van szkíta-kereszténység? Mitől magyar oltár az ún. magyar-oltár? Erdélyben is, Felvidéken is, Belső-Magyarországon is. Gondoljunk csak a csíksomlyói oltárra ! Középen van a Hold sarlón álló, Napba öltözött csillagkoronát viselő Szűz Mária, kezében a kisdeddel. Egyik oldalán Szent István, a másik oldalán pedig Szent László.




A mai történelemtanítás vajon ezekről – és sok más történelmi tényről – miért nem tesz említést? Vajon miért nem érjük utol magunkat a történelmi igazság területén? Ideje lenne észrevenni, hogy hordják szét a műveltségünket, a történelmünket.

Ezen az estén megtudhatjuk a Szent László-legendárium valós megfejtését, jelentéstartalmát. Ebben az előadásában Szántai Lajos ezeknek a valós történelmünk megismerése szempontjából alap-kérdéseknek a megfejtésére vállalkozik.

Az előadás ideje: 2017. március 21. kedd 18.00 óra Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.