Az Opus Mirabile-díjas Egyházmegyei Múzeum hosszabb hallgatás után ismét egy országos jelentőségű tárlatot mutat be a nagyközönségnek: Szilárdfy Zoltán magángyűjteményét, amely több, mint száz műtárgyat foglal magába: ritkán látható, szakmai körökben nagyra becsült kegytárgyakat, vallásos témájú alkotásokat.

Szilárdfy Zoltán – elmondása szerint – két-három éves korában kezdte el gyűjteni a vallásos kegytárgyakat. (Amikor a nagymamája imakönyvében talált szentképeket átrakta a saját fiókjába.) Gyűjtőszenvedélye pedig egyre csak nőtt. Olyannyira, hogy a szegedi szemináriumi évek alatt még a híres néprajztudós, Bálint Sándor is meglátogatta, akit lenyűgözött a kispap Szilárdfy gyűjteményének gazdagsága. Szilárdfy Zoltánt a szakma nagyra értékeli: 1994-ben Henszlmann Imre-díjat kapott a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulattól, majd 2006-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium neki adta a Fraknói Vilmos-díjat. Kutatási területe a keresztény kultusztörténet és ikonográfia, különös tekintettel az ókorra, és a Tridentinumot követő barokk évszázadokra. Publikációja is jelentős: szakfolyóiratokban 1968 óta számos írása jelent meg, hat önálló kötet fűződik nevéhez, valamint nagy számú tanulmánykötet, kiállítási katalógus tükrözi munkásságát.