„Vegyél fel sapkát, mert megfázol!” „Egyél sok C-vitamint, és holnapra kutya bajod!” „Már egy hete köhögsz? Neked antibiotikum kell!” Ismerős mondatok? A megfázással kapcsolatban rengeteg olyan tanácsot adunk egymásnak, amelyet már gyerekkorunkban is hallottunk. Csakhogy attól, hogy valamit évtizedek óta ismételgetünk, még nem biztos, hogy igaz. Megnéztük, mit mond az orvostudomány az öt leggyakoribb tévhitről.

1. Ha hidegben vagyunk, biztosan megfázunk

Alighanem mindenkinek van olyan gyerekkori emléke, amikor az édesanyja vagy a nagymamája a háta mögött kiabált, hogy vegyen fel még egy pulóvert, különben megfázik. A figyelmeztetés mögött persze gondoskodás állt, de a megfázás kialakulása ennél összetettebb.

A náthát ugyanis nem a hideg levegő okozza, hanem különböző légúti vírusok, leggyakrabban rhinovírusok. Ahhoz, hogy megbetegedjünk, meg kell fertőződnünk valamelyik kórokozóval. Önmagában attól tehát nem kapunk el náthát, hogy kabát nélkül megyünk ki az udvarra, vizes hajjal indulunk el otthonról, vagy néhány percig fázik a lábunk.

De akkor miért betegszünk meg gyakrabban ősszel és télen? Többek között azért, mert ilyenkor sokkal több időt töltünk zárt helyiségekben, ahol a vírusok könnyebben terjedhetnek. A hideg és a száraz levegő a légutak védekezőmechanizmusaira is hatással lehet, így a hőmérsékletnek közvetett szerepe lehet a fertőzések kialakulásában.

A kabátot tehát továbbra is érdemes felvenni, de elsősorban azért, hogy ne fázzunk, és megőrizzük a komfortérzetünket. A vírusok ellen önmagában még a legvastagabb télikabát sem jelent védelmet.

2. Ha érezzük, hogy betegek leszünk, egy nagy adag C-vitamin megállítja

Amint kaparni kezd a torkunk, sokan azonnal a vitaminos doboz után nyúlunk. Van, aki egyetlen nap alatt többszörös adagot vesz be, abban bízva, hogy így még időben megállíthatja a betegséget.

A C-vitamin valóban nélkülözhetetlen a szervezet számára, és az immunrendszer megfelelő működésében is fontos szerepet játszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nagy mennyiségben fogyasztva képes lenne megszüntetni egy már kialakuló vírusfertőzést.

A kutatások alapján a rendszeres C-vitamin-bevitel az átlagos népességben nem csökkenti számottevően a megfázás kialakulásának esélyét, bár a betegség időtartamát valamelyest lerövidítheti. Ha viszont csak akkor kezdünk nagy adagokat szedni, amikor már megjelentek a tünetek, nem igazolt, hogy ettől gyorsabban gyógyulnánk. Bizonyos, szélsőséges fizikai terhelésnek kitett csoportoknál ugyanakkor kimutattak megelőző hatást.

Ráadásul a több nem feltétlenül jobb. A túlzott C-vitamin-fogyasztás hasmenést, hányingert és hasi görcsöket is okozhat. A változatos, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend sok esetben fedezi a szervezet szükségletét, és a vitaminpótlásnál sem érdemes automatikusan a legnagyobb dózist választani.

3. Ha napok óta betegek vagyunk, antibiotikumra van szükségünk

Ez az egyik legmakacsabb és egyben legveszélyesebb tévhit. Sokan úgy gondolják, hogy ha néhány nap alatt nem múlik el a torokfájás, a köhögés vagy az orrfolyás, akkor már biztosan valamilyen erősebb gyógyszerre van szükség.

Csakhogy az antibiotikumok baktériumok ellen hatnak, a közönséges náthát pedig vírusok okozzák. Egy egyszerű vírusos megfázás esetén az antibiotikum nem gyorsítja meg a gyógyulást, nem szünteti meg a köhögést, és nem akadályozza meg automatikusan a szövődményeket sem.

A feleslegesen szedett antibiotikumok ráadásul mellékhatásokat okozhatnak, és hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok ellenállóvá válhatnak bizonyos gyógyszerekkel szemben, ami a későbbi fertőzések kezelését is megnehezítheti.

Természetesen előfordulhat, hogy egy vírusfertőzéshez bakteriális felülfertőződés társul, amely már antibiotikumos kezelést igényelhet. Ennek megállapítása azonban orvosi feladat. Az sem bizonyítja önmagában a bakteriális fertőzést, ha az orrváladék sárgás vagy zöldes színűvé válik.

4. Megfázásra teljesen mindegy, milyen gyógyszert veszünk be

Orrdugulás, torokfájás, köhögés, fejfájás – a nátha tünetei sokfélék lehetnek, és nem mindenkinél jelentkeznek ugyanolyan formában. Mégis gyakran előfordul, hogy a házi patikából előkerül egy régebbről megmaradt készítmény, vagy automatikusan azt választjuk, ami legutóbb bevált.

Pedig egyáltalán nem mindegy, milyen panaszra milyen hatóanyagot használunk. Más megközelítést igényelhet a száraz, ingerlő köhögés, mint a váladékos köhögés, és az orrdugulás kezelésére szolgáló készítmények alkalmazásánál is fontos betartani a használati időre vonatkozó előírásokat.

Különösen oda kell figyelni a kombinált megfázás elleni gyógyszerekre. Ezek gyakran több hatóanyagot tartalmaznak, és könnyen előfordulhat, hogy valaki ugyanazt az összetevőt egy másik készítménnyel együtt is beveszi. Például a paracetamol többféle láz- és fájdalomcsillapítóban, valamint megfázás elleni porban is megtalálható. A véletlen túladagolás pedig súlyos egészségkárosodást okozhat.

Érdemes ezért elolvasni a betegtájékoztatót, és szükség esetén gyógyszerésszel vagy orvossal egyeztetni, különösen akkor, ha rendszeresen szedünk más gyógyszereket, krónikus betegségünk van, vagy gyermek számára keresünk megfelelő készítményt.

5. Egy kis nátha miatt nem kell pihenni, majd elmúlik magától

Sokan büszkék arra, hogy betegen is végigdolgozzák a napot. Reggel bevesznek valamit a fejfájásra, napközben elfogy néhány csésze forró tea, este pedig ugyanúgy folytatják a teendőiket, mintha semmi bajuk nem lenne.

A megfázás valóban többnyire magától gyógyul, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk a tüneteket. A megfelelő pihenés, az elegendő alvás és a folyadékpótlás segíthet abban, hogy könnyebben átvészeljük a betegséget. Nem feltétlenül kell napokig ágyban feküdni egy enyhe nátha miatt, de a megszokott tempóból érdemes visszavenni, különösen akkor, ha gyengének, levertnek érezzük magunkat vagy lázunk van.

A pihenésnek ráadásul nemcsak saját magunk miatt van jelentősége. A légúti vírusokat könnyen továbbadhatjuk másoknak, ezért betegen lehetőség szerint maradjunk otthon, kerüljük a szoros érintkezést, és figyeljünk a kézmosásra, a szellőztetésre, valamint a köhögési és tüsszentési szabályokra.

A nátha tünetei általában fokozatosan enyhülnek, de a köhögés akár hosszabb ideig is megmaradhat. Ha viszont nehézlégzés, mellkasi fájdalom, tartós vagy visszatérő láz jelentkezik, a panaszok javulás után ismét rosszabbodnak, vagy tíz nap elteltével sincs javulás, orvosi vizsgálat indokolt lehet.

Akkor mit tehetünk, hogy ritkábban betegedjünk meg?

Bármennyire szeretnénk, nincs olyan vitamin, tea vagy házi praktika, amely garantáltan megvédene minden megfázástól. A rendszeres kézmosás, a zárt helyiségek szellőztetése, a megfelelő alvás és a kiegyensúlyozott táplálkozás azonban mind részei lehetnek az egészségünk megőrzésének.

Ha pedig mégis utolér bennünket a nátha, nem kell mindenáron egyetlen nap alatt megszabadulnunk tőle. A tünetek megfelelő enyhítése, a folyadékpótlás és a pihenés sok esetben elegendő ahhoz, hogy átvészeljük a kellemetlen napokat.

A nagymama tanácsai között persze továbbra is akadnak hasznosak. A meleg tea például enyhítheti a torok kellemetlen érzését, a pihenés pedig valóban jó ötlet. Csak azt érdemes elfelejteni, hogy minden betegségre létezik egy gyors házi csodaszer. A megfázásnál sokszor éppen az a legfontosabb, hogy ne akarjuk mindenáron siettetni a gyógyulást.