Miután az már korábban eldőlt, hogy nem tud elmozdulni a hátralévő fordulókban a „szokásos” második pozícióból a bajnoki tabellán a MOL Fehérvár FC, azon aligha csodálkozhat bárki is, hogy nem szántotta fel a pályát a bronzéremért a Puskás Akadémiával hatalmas versenyfutásban lévő Mezőkövesd vendégeként.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a pályát felszántó matyóföldiek 2-1-re nyertek, amivel tartják a lépést a Paksot 3-1-re verő felcsútiakkal. A tét nélküliség ellenére is van okuk a bosszankodásra a Vidi szurkolóknak, mert kedvenceik jól kezdtek, az első félórában vezetést is szereztek Futács révén, majd emberelőnybe is kerültek, mégis kikaptak, mert belekényelmesedtek a meccsbe és semmiféle motivációt nem mutattak 1-1 után a győzelem megszerzésére. A tény nem meglepő, ilyen helyzetben sok csapat ráfizetett már az alibizésre, ám azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a foci egy kvázi szórakoztató iparág, a szurkolók pénzt fizetnek azért, hogy lássák a meccseket, sőt, a leglelkesebbek elutaznak kedvenceik után idegenbe is, ami összességében már nem kevés anyagi áldozatba kerül. Ennek fényében egyáltalán nem pozitív egy alibiző, „jó nekünk az iksz is” hozzáállású alakulatot látni a pályán, amely ezzel a hozzáállással – mondjuk ki – teljesen tiszteletlen a szurkolóival szemben, így azon sem kell csodálkozni, hogy sok mérkőzés a korlátozások oldása ellenére is zárt kapus feelinget mutat, merthogy a stábon, a média képviselőin és a hozzátartozókon kívül nem sokan gondolják úgy, hogy erre ők kíváncsiak. Egy szerencséje van most a Vidinek: utolsó szezonbéli haza meccse kedden éppen a már bajnok Ferencváros elleni rangadó lesz, amelyre akkor is kimennek 3-4 ezren a Sóstóra, ha éppen tét nélküli a derbi. Hozzájuk jön a 2-3 ezer vendégszurkoló, s máris borítékolható a minimum 6-7 ezres nézőszám. Az, hogy aztán a következő Vidi – Fradiig mennyit felejt a szurkoló a sok alibizésből, s mennyire lesz lelkes meccsre járó, az már más kérdés. Mert ugye, ez a foci is a miénk…