Két héten belül tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld ki a választópolgárok számára az új alkotmány előkészítésével kapcsolatosan a nemzeti konzultációs testület. – tájékoztatta az újságírókat vasárnap Szájer József, a bizottság vezetője. Szili Katalin, a testület tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmányozás nem a napi politika ügye. – A kérdőíveket két héten belül kell visszaküldeni a kormány számára. – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus, kiemelve: a kormány saját apparátusán belül kívánja feldolgozni a válaszokat, így a kezdeményezés a postai költségeken kívül többe nem kerül az államnak.

A kérdések a következőek: 1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e? 2. Korlátozza-e az új alkotmány az állam eladósodását? 3. Vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket az új alaptörvény, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség? 4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után? 5. Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem? 6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után? 7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét? 8. Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét? 9. Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont? 10. Az új alaptörvény szerint kizárólag átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás? 11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására? 12. Az új alaptörvény szankcionálja-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést? Kiskorúak szavazati joga A fideszes EP-képviselő hosszan beszélt arról a kérdésről, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők rendelkezhessenek-e szavazati joggal. Mint mondta, vitát szeretnének indítani a témában, és néhány javaslatot is tesznek: járjon-e, és ha igen, minden gyermek után, vagy egy család csak egy plusz szavazatot kapjon a gyermekek számától függetlenül. Az extra szavazati jogról a nemzeti konzultációs testületben is vita alakult ki – tette hozzá. Szájer József hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből, ezért ha „pozitív döntés” születne, az „mindenképpen komoly következményekkel járna”, a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre. Személyes meggyőződése szerint nagyon fontos lenne – akár elsőként, „úttörőként” a világon -, ha egy ilyen intézmény bekerülne az alkotmányos rendszerbe. Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszerben létezik megoldás arra, hogy ha kell, eldöntsék: kié lenne a szavazati jog akkor, ha például elválnak a szülők. Szili Katalin beszédében azt hangsúlyozta, az alkotmányozás nem a napi politika ügye. A volt Házelnök reményét fejezte ki arról is, hogy a konzultáció elősegíti, hogy egyszer azt mondhassuk, hogy ez a mi alkotmányunk, az egész nemzeté. Öttagú tanács Szájer Józsefet Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin. A fideszes EP-képviselő korábban azt mondta, szeretné, ha a testület munkájában „kültagként” részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is. Szili Katalin felkérését néhány nappal ezelőtt azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely „minden magyar állampolgár számára fontos”. Szili Katalin „szövetségesünk” abban, hogy új alaptörvényre van szükség – fűzte hozzá akkor.