Az első mérkőzés belgrádi 0-0-ás eredménye után hatalmas esélye mutatkozott a csoportkörbe jutásra a labdarúgó Európa-ligában a Videotonnak.

A fehérváriaknak azonban a visszavágón semmi sem sikerült, szó szerint vesztébe rohant a piros-kék alakulat, igaz, ehhez döntő mértékben hozzájárult az angol játékvezető, aki 0-2-nél teljesen egyértelmű szituációban elfelejtette kiállítani – a gólhelyzetben kilépő Suljicot utolsó emberként lerántó – Osztovicsot, majd a második játékrész elején Juhászt simán kiállította második sárgával, két nem éppen világrengető szabálytalanságért… Rengeteg helyzetet dolgozott és hagyott ki a Vidi az első félidőben, miközben a Partizan már az első kontrájából betalált, majd még háromszor a végéig, ezzel pedig 0-4-es kudarccal ért véget az idei fehérvári kupakaland.
A találkozó és a párharc összképét tekintve simán benne volt a pakliban a Videoton továbbjutása, ám ezt talán kicsit jobban elhitték a játékosai, mint az ellenfél focistái, akik nagyon élesek és koncentráltak voltak. Kapusuk az elején nagyot védett, majd rögtön az első lehetőségét kihasználta a belgrádi alakulat, ezt követően pedig már a kitámadó, kinyíló, mindent előre koncentráló Vidit úgy kontrázta le, ahogy akarta. És akarta, sőt, nagyon akarta. Alig hibázott, miközben a piros-kékek mindent kihagytak. Ezen a szinten ezt nem lehet. De ezt előre tudni lehetett. Kijöttek ebben a szituációban a Videoton gyenge pontjai is, elsősorban Fiola, aki nagyon harmatos produkciót nyújtott, három gólnál is hibázott, újra bebizonyítva, hogy nemzetközi szinten vékony a tudása, megkockáztatom, nem válogatott szintű futballista és nem az a védő, akivel erősebb a csapat. Suljic szintén döntő hibát vétett az első bekapott gól előtt, majd pontatlan, ideges volt, Henty pedig olyan önző több helyzetnél is, hogy maximum örökölni lehetett tőle a labdát, majd újra megsérült, és kiszállt a meccsből. Egyébiránt senki, sem Lazovics, sem Scsepovics, sem bámely más Vidi játékos nem ma futotta legjobbját, erőteljes kezdés és – a játék képét és a helyzeteket tekintve mindenképpen – jól mutató első félóra után úgy eresztett le kollektíven a Nikolics-gárda, mint a labda a játékrész hajrájában, mikor megadta magát egy összecsapás után. Persze ehhez nagyon kellett a brutálisat hibázó játékvezető, akinek ki kellett volna állítania Osztovicsot Suljic visszahúzásáért, lerántásáért. Gondoljunk bele; nyomulunk előre, de nem mennek be a ziccerek, miközben háromból két helyzetet értékesít az ellenfél, aztán jön ez a sípmester, aki nem ad pirosat azért, amiért valószínűleg mindenki más adott volna… Keseregni lehet, mert sokkal több volt ebben, ott állni a kapuban, végül elbukni a küszöbön nagyon rossz, de így is olyan messze jutott a Videoton, amilyen messze éppen ő jutott legutóbb a magyar klubcsapatok közül, 5 évvel ezelőtt, amikor végül sikerült a főtáblára kerülés. Most nem, ez van, előre kell nézni, és rá kell koncentrálni a bajnokságra, amit így már teljes erővel fókuszba lehet állítani, nincs kifogás, hogy azért nem megy az NB I-ben, mert ott a nemzetközi szereplés. Nem lesz ez sem könnyű, mivel többen „összedrótozva”, sérülten játszottak a Partizan ellen, így Henty és valószínűleg Scsepovics is pihenni fog, miközben vasárnap Felcsútra érkezik a Fradi, ami nem éppen a „pihentessük nyugodtan a kulcsjátékosokat” kategória, jelentős edzői feladat lesz Nikolics számára összekapnia csapatát a derbire.