A hétközi, fájó EL-búcsú után vasárnap este a Ferencvárost fogadta a labdarúgó NB I 7. fordulójának rangadóján a Videoton. Mivel a Honvéd kikapott otthon a Debrecentől, nagy lehetőség adódott az eleve egy mérkőzéssel kevesebbet játszó fehérváriak előtt arra, hogy átvegyék a vezetést a tabellán.
A Fradi számára sem volt kicsi a tét, hiszen sikere esetén – átmenetlileg mindenképpen – megelőzhette volna a Vidit, s 1 pontra felzárkózott volna a Honvéd mögé. A mezőny két veretlenjének csatáját végül simán, 3-1-re a piros-kék egylet nyerte, egy kétszer is megszakított, majdnem 3 órán át tartó találkozón…
Az első félidő – hazai szinten – jó, lüktető játékot, mindkét oldalon több ziccert és egygólos Vidi-előnyt hozott. A 12. percben egy jobb oldalra felívelt Lazovics átadás és Scsepovics lekészítése után Pátkai talált 17-ről laposan a jobb alsó sarokban, szép lövés, megérdemelt vezetés, 1-0! A gólt követően visszább vett a tempóból a nyilvánvalóan fáradtabb fehérvári együttes, a zöld-fehérek pedig megérezték, hogy van esélyük, s – bár többnyire szögletek után – jött is 1-2 kecsegtető lehetőség Kovácsik kapuja előtt, azonban ezek nem végződtek góllal, miként a másik oldalon Suljic és kétszer Lazovics is pontatlan volt, miként Juhász fejese sem sokkal kerülte el a kaput. A szünet után sem lett jobb a vendégszurkolók kedve, ugyanis a 49. percben Suljic bal oldali beívelését Scsepovics az ötösről a földre fejelte, ahonnan a játékszer a bal felső sarokba pattant, 2-0! Korai volt még kijelenteni, hogy eldőlt, de ez már igen komoly előny… A 61. percben aztán a Vidi védelem többedik bizonytalansága után Moutari került ziccerbe, ám eltörte a labdát, keresztbe lőtte a kapu előtt az ötös jobb sarkáról. Közben Juhászt ápolták, aki visszajött, majd azonnal ment is le. Újabb sérülés a Vidinél, Henty után egy másik kulcsjátékos eshet ki. Az országon átsöprő hidegfront is szót kért, az első félidő végén esett, majd villámlott, így Solymosi játékvezető Juhász után az öltözőbe parancsolta a teljes pályán lévő állományt, megszakított a meccset. Szűk 10 minutum után folytatódott a rangadó, majd szinte azonnal el is dőlhetett volna, amikor Lazovics remek labdája után Nego ajtó-ablak ziccerben a kivetődő Dibuszba püfölte a labdát. A 70. percben Scsepovicsnak is sikerült ugyanez, még nagyobb helyzetben. Azért a 2-0 még nem életbiztosítás, ilyen ziccereket ezen a szinten be kell lőni. Alig fociztak 10 percet a csapatok a villámlás-szünet után, egyszercsak sötétségbe borult a Pancho Aréna. Hofi után szabadon: kell egy kis áramszünet…? A műsorközlő 10 perc után újabb 10 perc várakozást jelzett, így a szurkolók vaksötétben, öngyújtók, mobiltelefonok fényében tartottak dalestet… A mellékelt fotón nem a Star Wars folytatásából látható egy „tájkép”, ez a felcsúti valóság áramszünetben. Fél óra után a félhomályban a két csapat játékosai kijöttek melegíteni, ők már tudhattak valamit, vajon a villanyszerelők is? Nem, ők nem, nekik kellett egy óra, mire megtalálták a megoldást. De végül volt folytatás. A hátralévő 20 percben előbb kimaradt még újabb két ordító fehérvári ziccer, majd Stopira beverte a harmadikat, ami akár a sokadik is lehetett volna, ha nem ilyen pocsék a ziccerek kihasználási aránya. A végén, a 91. percben Priskin szépített, de ez nem változtat a tényen: a Vidi a Partizán-kudarc után három nappal, fáradtan, sérültekkel is egészen simán verte a Ferencvárost, a játék képe és a ziccerek alapján lehetett volna ez 10-4 is… Valami biztosan nem stimmel Bödéékkel, mert a csapat kerete ennél sokkal jobb, a hét meccsen aratott két győzelem nagyon vékony. Talán elfáradt Doll koncepciója? Lehet, hogy jót tenne a zöld-fehéreknek az edzőváltás… A Vidi az élre lépett, egyedüli veretlen a mezőnyben és még van egy elmaradt meccse is a Paks ellen, idegenben, amit majd szeptember 6-án pótolnak.