A Fejér Szövetség által rendezett Hétvezér Estek 272. előadásának vendége lesz ismét Záhonyi András írástörténész, orientalista, akinek eredeti foglalkozása mérnök.

Előadása szervesen kapcsolódik a korábbi, tavaszi előadásához, amikor is a „Rokonaink lehettek-e a sumer-szumírok?” című előadásában, már arra a következtetésre jutott, hogy minden valószínűség szerint igen. A folytatás sem kevésbé izgalmas. Záhonyi András a tatárlakai korong és két agyagtábla eredetét, jelentését, rendeltetését a nyelvészet és a csillagászat felől közelíti meg és arra a következtetésre jut, hogy a körülbelül 5-7 ezer évesnek ítélt leletek csillag-naptárak is egyben. Kutatásai során tatárlakai korong csillagászati üzenetének eredt a nyomába. A korong rajzolataiban az Ikrektől a Nyilasig, egymás után következő csillagképeket és környezetüket sikerült felismernie.
Így ír erről: „ezt az értelmezést erősítették meg a korong jelei, melyeket sumer képjelként is értelmeztem. A Nyilas, a Kos és – az Oroszlán alatt húzódó – Hidra csillagképek nevének felismerésével sikerült a korong használatának és keletkezésének idejére vonatkozó utalást találni. A korong korára vonatkozó és a precesszió alapján „kódolt” üzenet szerint a korong kb. 7000 éves. Tegyük egymás mellé a tatárlakai korong képét és egy részletes csillagtérképet. Ha összevetjük azokat, meglepő felismerésre juthatunk. Ha a korongon a bal felső negyedből indulva az óramutató járásának irányában haladunk, meglepve tapasztalhatjuk, hogy szinte ugyanazokat az alakzatokat látjuk, mint az éjszakai csillagos égbolton. Tájékozódásunkat segíti a korong „célkeresztjében” található lyuk. Ez egyrészt arra utal(hat), hogy a korongot nyakban hordták, másrészt pedig arra késztet, hogy rajta keresztül a csillagos égre pillantsunk.”




A tatárlakai korong és az említett agyag táblák — akár 7, akár „csak” 5 ezer évesek — kiemelkedő kultúrtörténeti emlékeink, és felirataik az ősi világszemléletet tolmácsolják. A kultúra és az írásbeliség áramlásának irányával kapcsolatban (azon, hogy ki az átvevő, illetve az átadó) a kétféle kormegállapítás miatt megoszlanak ugyan a vélemények – azonban a Kárpát-medencei és a sumer kultúra közötti kapcsolat tényét ma már nem lehet vitatni (a mezopotámiai jelkészlet felbukkanását egy Maros-menti agyagból készült tárgyon a szakemberek többsége elismeri).
A Tatárlakán és a Maros menti Tordoson talált leletek a Kárpát-medence, sőt Európa legrégibb írásemlékei, ugyanakkor kapcsolat mutatható ki a mezopotámiai kultúrkörrel, ami arra enged következtetni, hogy a kőkorszakban kapcsolat létezett a Kárpát-medence akkori lakói és a turáni nyelvű sumérok között. Az előadás ideje: 2015. május 26. kedd 19.00

MissTee Teabolt